Egy évvel az európai parlamenti választások előtt az Európai Parlament közzétette legfrissebb Eurobarométer felmérését, amely reprezentatív adatokat tartalmaz valamennyi tagállamból. A magyarok körében nagyon népszerűek az uniós zöldpolitikák.
A rugalmas visszatáplálást és a decentralizációt zászlójára tűző európai villanyáram-szabályozási reform új világot hoz a fogyasztók számára, akik ezzel fokozatosan maguk is termelővé válnának, miközben az árampiaci szolgáltatók szerepe is drasztikusan újraértelmeződik.
A Szabad Európa cikke szerint a kormány egyik korábbi kommunikációs tanácsadója által gründolt híroldal indulását lelkesen fogadták kormányzati körökben. A kiadóvállalt tulajdonosának felesége korábban Budapest XV. kerületében volt alpolgármester fideszes színekben.
Totális vereséget szenvedett a lengyel érvelés Luxemburgban, a lengyel kormány elveszítette azt a pert, amelynek szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak Varsóban. Ráadásul így továbbra sem juthatnak hozzá a 35 milliárd eurós helyreállítási alapjukhoz.
Nincsenek érdemi válaszai a jobboldaliaknak, populistáknak sem az emberek problémáira, de a baloldal – összefogás nélkül – európai szinten is elvérzik ellenük.
A baloldali politikus az EUrologusnak is eljuttatott közleményében jelentette be, hogy nem kívánja a mandátumát meghosszabbítani, 10 év után elköszön az Európai Parlamenttől.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.
Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.
Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel – röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá. Ez legfeljebb politikai nyomásgyakorlásnak jó, és kérdéses az is, hogy a jövő évi EP-választásokat követő változások idején mekkora mozgástere lesz a magyar elnökségnek.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben többek között megkérdőjelezik a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségére.
Sokadik alkalommal rendeztek vitát a magyar demokráciáról az Európai Parlamentben. A szerda késő délutáni eszmecserének eredményeként csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el az EP, miközben a Fidesz is igyekszik támogatókat gyűjteni.
Hét európai parlamenti párt közül öt fogott össze az újabb, Magyarországot elítélő határozat elfogadása érdekében. A csütörtöki szavazáson csak a többség a kérdéses, de jó eséllyel az uniós törvényhozás háromnegyede el fogja ítélni a magyar kormányt, mert megsérti az uniós alapértékeket. A legnagyobb vita azonban a jövő évi magyar uniós elnökség kapcsán várható.
Ismét meghallgatást tartottak az uniós tagállamok a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás keretében. És bár a magyar kormány szerint ez nem téma, a tagállamokat igenis foglalkoztatja az, hogy betöltheti-e az EU soros elnökségét az Orbán-kormány. Van, aki szerint „Európát nem vezethetik homofób, kleptokrata Putyin-pincsik.
“Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben a Duna egyik oldalán diákokat fújnak le könnygázzal, addig a másik oldalán pártcsaládunk egyik tagja Orbán Viktorral áll egy színpadra” – mondta Cseh Katalin az ALDE döntését követően.
A görög Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, a szociáldemokrata frakció volt tagja arra készül, hogy napokon belül visszatér a munkahelyére, vagyis az uniós törvényhozásba.
Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány jogszabályjavaslata az egyetemi kuratóriumokkal kapcsolatban, amely ismét nem pontosan azt tartalmazza, amit a brüsszeli testület kért.
A magyar külügyminiszter „Brüsszelt” vádolta azzal, hogy károkat okoz az európai gazdaságnak, az Európai Parlamentet pedig a világ legkorruptabb testületének nevezte.
Az Európai Parlament két szakbizottsága hallgatta meg Johannes Hahn költségvetési biztost, aki nagyon borúlátóan látja a magyar pénzek ügyét, bár kincstári optimizmussal bizonyos előrelépésekről is beszámolt. A Fidesz szerint Magyarországot bele akarják kényszeríteni a háborúba, azért nem adnak pénzt.
Brüsszelben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Az EU kilátásait illetően összességében optimisták a Bizottságnál – Magyarországgal kapcsolatban ugyanez nem mondható el. A testület szerint komoly aggodalmakra ad okot a magyar gazdaság helyzete.
